Nagy igazság van abban, hogy ha másokról van szó akkor az ember mindig tisztábban látja a dolgokat, és képes pozitivitásra buzdítani. Önmagunk noszogatása azonban egy jóval időigényesebb feladat.

A minap egy nagyon kedves barátommal beszélgettem telefonon, ő egy olyan ember az életemben akire mindig mosollyal a szívemben gondolok. Előfordul, hogy hetekig vagy akár egy hónapig sem beszélünk, viszont amint megcsörren vagy kicsöng a telefon, olyan mintha pár perce beszéltünk volna utoljára. Ez ugyanúgy igaz a találkozásokra is. Na és persze ott vannak az üzenetek ami egy emlék vagy csak egy gondolat hatására születik, de mindig jól esik elmondani a másiknak azt, hogy szeretlek és hiányzol, és persze mindig jól esik ezt elolvasni is. Mert hiába a távolság, az eltelt idő, vannak dolgok amik nem változnak, és szerencsés az ember, ha csak egy ilyen ember is van az életében. 

Nyilván tudjuk, hogy nem minden barátság ilyen, és ez az élet természetes velejárója, olykor a legszorosabb barátságok is csupán emlékek lesznek, és azok az emberek akik egykor mindent tudtak rólunk, talán már nem is ismernek. Az emberek gyakran eltávolodnak egymástól, más városba költöznek, vagy csupán más élethelyzetbe kerülnek és már más tölti ki a mindennapjaikat, de ez már csak így megy, vannak barátságok amiket az azonos helyek és élethelyzetek vagy érdeklődések kötnek össze és van ami akkor sem múlik el ha már nem mindennapos.

Visszatérve a beszélgetésünkre, röviden és tömören elmeséltem, mik történtek mostanában velem, és persze a társkeresés témaköre sem maradhatott ki a dologból. Azok a dolgok amik az elmúlt időszakban bizonytalanságot okoztak a számomra, elkezdtek letisztulni, és az újonnan szerzett tapasztalatokkal gazdagabban, határozottabban tekintek a jövőbe.

Most úgy látom, hogy nem szabad elmennem a dolgok mellett, minden egyes bizonytalanságomnak a végére kell járnom, és mindennek meg kell adnom a lehetőséget. S habár soha nem tudtam, vagy csupán büszkeségből nem akartam megfelelő jelét adni az érzéseimnek, igyekszem nyitni azok felé akik felkeltik az érdeklődésem és ha megfelelő fogadtatásra talál ez az érdeklődés, akkor egyre nyitottabb leszek, ha valakivel beszélnék azt felhívom és ezentúl azt sem felejtem el megkérdezni mit gondol a másik, még mielőtt bármiféle radikális lépésre szánnám el magam. 

Szóval igyekszem kevesebbet agyalni, és egyre több dolgot megélni, és amennyire lehet pozitívan tekinteni a jövőre. Mindaddig míg legbelül nem kerülünk tisztába önmagunkkal és a vágyainkkal, addig a változások sem lehetnek tartósak, és végül ugyanoda lyukadunk ki ahonnan elindultunk. Így Kedves barátom, ha véletlenül olvasnál neked is csak azt tudom mondani, hogy merj önmagad lenni, és ne félj szembenézni önmagaddal és a vágyaiddal, mert ha tisztába kerülünk önmagunkkal és a céljainkkal, csak akkor és csakis akkor tudunk minden megtenni a boldogságunkért és egy teljesebb életért.

Tudom, hogy mit akarok és ezért mindent hajlandó vagyok megtenni, ha botladozom is útközben és olykor hibákat is vétek, hiszek benne, hogy előbb utóbb megtalálom azt a valakit, aki kézen fog és elkísér egy darabon, ha megbotlanék visszaránt, elfogadja, hogy van hibám, de hisz benne, hogy képes vagyok a javításra, valakit aki tökéletlenül is tökéletesnek lát.